Eladom, kiadom – Európai szintű ingatlan hirdetési portál
Eladó és kiadó ingatlanokra specializálódott oldalunkon találja meg Ön is álmai otthonát. Válogasson szabadon az új építésű és használt lakások, luxus családi házak és villák, telkek és kereskedelmi ingatlanok között.
Padlón a lakáspiac, de nem látszik az élénkülés
Az első negyedévben évtizedes mélypontra került a hazai lakásépítési piac, az egy évvel korábbiakhoz képest is harmadával esett vissza az átadott újlakások száma.
Ráadásul a fény sem látszik egyelőre az alagút végén, hiszen a kiadott új építési engedélyek száma további csökkenést mutatva nem csak a bázisidőszaki értéktől, de a most átadott lakások számától is elmarad. Pedig az építőipari tapasztalatok alapján a kiadott építési engedélyek egy része nem realizálódik, így rövid távon nem lehet fordulatra számítani.
Zuhant az új lakások száma, Budapest még jól tartja magát
2011 I. negyedévében 3141 új lakás épült, 35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 2398 volt, ami 51 százalékos csökkenést jelent 2010 első három hónapjához képest. A befejezett építkezések száma hasonló mértékben csökkent, mint 2010 egészében, a kiadott új építési engedélyek számának visszaesése viszont még a tavalyinál is nagyobb arányú volt (tavaly 39, most 51 százalékkal csökkent). 2011 első negyedévében a kiadott engedélyek száma és a használatba vett lakások száma közötti különbség tovább erősödött, 2009-ben 11, 2010-ben 17, 2011 I. negyedévében pedig már 24 százalékkal maradt el az építési engedélyek száma a lakásépítések számától. Ez a folyamat 2011 következő hónapjaira a lakásépítések további csökkenését vetíti előre, áll a KSH pénteken publikált jelentésében.
A lakásépítéseknek közel kétharmada, az építési engedélyeknek csaknem fele koncentrálódik Közép-Magyarországra. A negyedév folyamán használatba vett lakások száma Budapesten esett vissza a legkisebb mértékben, 15 százalékkal. A községekben az országos átlaggal megegyező mértékű csökkenés következett be (35 százalékos), a megyei jogú városokban és a többi városban ennél nagyobb arányban, 53, illetve 43 százalékkal esett vissza a lakásépítés.
Építeni már a fővárosban sem akarnak
Az új lakásépítési engedélyeket tekintve erős (76 százalékos) visszaesés következett be Budapesten, ahol 2010 első negyedévében még 30 százalékos volt a növekedés. 2010-ben a főváros volt az egyetlen, ahol az év első felében még nőtt a kiadott építési engedélyek száma, és az év egészét tekintve is csak 13 százalékkal csökkent. A 2011-ben eddig tapasztalt erős csökkenés alapján úgy tűnik, hogy Budapest tartalékai is kimerülőben vannak. A megyei jogú városokban az átlagnak megfelelő mértékű (51 százalékos) a kiadott engedélyek számának csökkenése, a többi városban 24, a községekben 13 százalékos. Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen.
Az új lakások felét – ugyancsak hasonlóan a korábbi időszakhoz – értékesítési céllal, 48 százalékát saját használatra, 2 százalékát bérbeadásra építették. Jogi személyiségű gazdasági társaságok építették a használatba vett lakások 59, egyéni vállalkozások a 25 százalékát, 9 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el. Az új lakóépületben létesült lakások közül családi házban 45, többszintes, többlakásos épületben 47 és lakóparkban 3 százalék épült. Az előző év első negyedévében az új lakóparki épületek részesedése még 10 százalék feletti volt. Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 93 négyzetméter volt, lényegében ugyanannyi, mint 2010 I. negyedévében.
Az üdülőpiac is vergődik
2011 I. negyedévében 316 lakás szűnt meg, 37 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt (48 százalék). A vizsgált időszakban 98 üdülőegységet építettek, és 84 üdülőépületben 87 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 57, az engedélyezetteké 46 százalékkal esett vissza a tavalyi év első három hónapjához képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 76 négyzetméter, a tavalyinál 5 négyzetméterrel nagyobb.
A kiadott új építési engedélyek alapján 1386 lakóépület és 847 nem lakóépület építését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 16, a nem lakóépületeknél 23 százalékos visszaesést jelent. A nem lakóépületek közül a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma 33, a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 29, az ipari épületekre kiadott engedélyeké pedig 2 százalékkal csökkent.
Zuhant az új lakások száma, Budapest még jól tartja magát
2011 I. negyedévében 3141 új lakás épült, 35 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 2398 volt, ami 51 százalékos csökkenést jelent 2010 első három hónapjához képest. A befejezett építkezések száma hasonló mértékben csökkent, mint 2010 egészében, a kiadott új építési engedélyek számának visszaesése viszont még a tavalyinál is nagyobb arányú volt (tavaly 39, most 51 százalékkal csökkent). 2011 első negyedévében a kiadott engedélyek száma és a használatba vett lakások száma közötti különbség tovább erősödött, 2009-ben 11, 2010-ben 17, 2011 I. negyedévében pedig már 24 százalékkal maradt el az építési engedélyek száma a lakásépítések számától. Ez a folyamat 2011 következő hónapjaira a lakásépítések további csökkenését vetíti előre, áll a KSH pénteken publikált jelentésében.
A lakásépítéseknek közel kétharmada, az építési engedélyeknek csaknem fele koncentrálódik Közép-Magyarországra. A negyedév folyamán használatba vett lakások száma Budapesten esett vissza a legkisebb mértékben, 15 százalékkal. A községekben az országos átlaggal megegyező mértékű csökkenés következett be (35 százalékos), a megyei jogú városokban és a többi városban ennél nagyobb arányban, 53, illetve 43 százalékkal esett vissza a lakásépítés.
Építeni már a fővárosban sem akarnak
Az új lakásépítési engedélyeket tekintve erős (76 százalékos) visszaesés következett be Budapesten, ahol 2010 első negyedévében még 30 százalékos volt a növekedés. 2010-ben a főváros volt az egyetlen, ahol az év első felében még nőtt a kiadott építési engedélyek száma, és az év egészét tekintve is csak 13 százalékkal csökkent. A 2011-ben eddig tapasztalt erős csökkenés alapján úgy tűnik, hogy Budapest tartalékai is kimerülőben vannak. A megyei jogú városokban az átlagnak megfelelő mértékű (51 százalékos) a kiadott engedélyek számának csökkenése, a többi városban 24, a községekben 13 százalékos. Az építtetői kör a korábbiakhoz képest változatlannak tekinthető, fele-fele arányban oszlik meg a lakosság és a vállalkozások között, az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen.
Az új lakások felét – ugyancsak hasonlóan a korábbi időszakhoz – értékesítési céllal, 48 százalékát saját használatra, 2 százalékát bérbeadásra építették. Jogi személyiségű gazdasági társaságok építették a használatba vett lakások 59, egyéni vállalkozások a 25 százalékát, 9 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el. Az új lakóépületben létesült lakások közül családi házban 45, többszintes, többlakásos épületben 47 és lakóparkban 3 százalék épült. Az előző év első negyedévében az új lakóparki épületek részesedése még 10 százalék feletti volt. Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 93 négyzetméter volt, lényegében ugyanannyi, mint 2010 I. negyedévében.
Az üdülőpiac is vergődik
2011 I. negyedévében 316 lakás szűnt meg, 37 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A megszűnés leggyakoribb oka a lakások avulása volt (48 százalék). A vizsgált időszakban 98 üdülőegységet építettek, és 84 üdülőépületben 87 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 57, az engedélyezetteké 46 százalékkal esett vissza a tavalyi év első három hónapjához képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 76 négyzetméter, a tavalyinál 5 négyzetméterrel nagyobb.
A kiadott új építési engedélyek alapján 1386 lakóépület és 847 nem lakóépület építését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 16, a nem lakóépületeknél 23 százalékos visszaesést jelent. A nem lakóépületek közül a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma 33, a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 29, az ipari épületekre kiadott engedélyeké pedig 2 százalékkal csökkent.
Forrás: gazdasagi.info
hirdetés
Gyorskereső
Friss hírek
Az új lakás vásárlás álmából könnyen rémálom is lehet! - Újabb történet került elő
Az új lakások piacán már évek óta problémát okoznak az elővásárlási szerződések körüli feszültségek - csúszó átadások, megemelt árak, szerződésbe foglaltaktól eltérő méret, vagy kialakítás. A feszültségek általában a vevő, az eladó és a kivitelező között húzódnak, a fő problémát pedig látszólag a tágan értelmezett vis maior kikötések okozzák a szerződésekben - világít rá a Telex tegnapi riportja, ahol a Forest Hill lakóparkfejlesztésen keresztül mutatják be, milyen problémák is üthetik fel rendre a fejüket az elővásárlási szerződések esetén. A jelenség mindazonáltal nem egyedi és olvasóink például már évekkel ezelőtt küldtek be hasonló tapasztalatokat. Bár régen ez nem jelentett túl nagy kockázatot, de manapság már közös (fejlesztő és vevő) rizikójává vált a kivitelezés előtt akár évekkel lefoglalt lakások végső ára. Meg kell szokni és tanulni mindenkinek az új világ kihívásait.
Az új lakás vásárlás álmából könnyen rémálom is lehet! - Újabb történet került elő
Ahogy szigorodnak a jogszabályok, úgy válnak egyre népszerűbbé a környezetkímélő lakásfejlesztések, ami a lakásfejlesztő vállalkozások forgalmán is érződik. Ugyanakkor sokszor a vásárlás megfékezése teszi a legtöbbet környezetért, hiába sarkallnak fejlesztésre a kormányzati támogatások.